Hogyan hatalmasodott el bennem a sütés iránti szenvedély

10 éves lehettem, amikor először sütöttem. Egyszerű piskótatekercs volt az első. Valami elszabadult bennem akkor, azt hiszem. Következő karácsonyra már mindenkitől süteményes könyveket és sütő eszközöket kaptam. Az idők során egyre jobban belevetettem magam a sütögetésbe. Rendesen hiányom van, ha nem sütök pár napig, nekem kikapcsolódás. Most karácsony tájékán el volt törve a lábam, de ez sem akadályozott meg abban, hogy bejglit, fondanttal bevont feketeerdő tortát, rákóczi túróst, mézest süssek. :) És a halászlébe is én gyúrtam a tésztát. Úgyhogy megállíthatatlan vagyok. Nagyon szeretek tortákat sütni és dekorálni. Hasonlóan erős érzelmek kötnek a kelt tésztához. Imádom. Imádom gyúrni. :)

Rumos panna cotta

Karácsony volt. Valami lélekmelengetőre vágytam. Gordont néztem. Panna cotta-t csinált gránátalma öntettel. A gránátalma öntet nem jött be. Lehet, hogy ő jobb gránátalmalevet használt, mert nem hinném, hogy rossz lenne amit ő alkot. A panna cotta recept jó volt, annyi változtatással, hogy én vaníliával ízesített kristáycukrot is adtam hozzá és változtattam a tej-tejszín arányon. Gordon 2,5 dl tejszínhez adott fél dl tejet, én ezt 2dl tejszín + 1dl tejre változtattam, csupán mert így praktikusabb. Egy doboz tejszín 2dl, ne kelljen újat bontani fél dl miatt. Így is ugyonolyan jó lett. :)

Hozzávalók:
2 dl tejszín
1 dl tej
50 gramm vanílilával izesített kristálycukor
4 db lapzselatin
3-4 cl (5 is belefér, ha olyanunk van :) ) Rum

A tejszínt a tejjel együtt fel teszem forrni. Mikor már meleg beleöntöm a cukrot, kevergetve főzöm, míg forró nem lesz. Akkor beleöntöm a rumot. Leveszem a tűzről, és belerakom az előzőleg beáztatott és kinyomkodott lapzselatint. Elkavarom, 4 szuflétálkába öntöm (igazából bármilyen kistálka megteszi) Hűtőbe teszem, hogy mgdermedjen.
Tálalás előtt forró vízbe mártogaom a tálkákat, hogy ki tudjam borítani belőlük a panna cottát. Csokidísszel és öntetekkel tálalom.

A csokidísz úgy készül, hogy felolvasztok egy kis fehércsokit, és ecsettel enyhén beolajozott alufóliára vagy befőző fóliára kenem. Aztán felolvasztom az étcsokit és rákenem a fehér csoki tetejére. Nem szabad véknyan kenni, mert akkor nem lehet majd fölszedni.

Mellesleg, kicsit kupis a kép háttere, erre majd eztán jobban odafigyelek :)

Kezdet... Magamról és hasonlók.

Zsuzska vagyok, egyetemista, bölcsész, szociológus, antropológus. De már nagyon rég óta foglalkoztat egy gondolat. Cukrász szeretnék lenni. És ez megingathatatlan elhatározás. Tehát, amint végzek az egyetemen, irány a cukrászképzés. Sokan mondják, hogy hagyjam az egész egyetemet úgy ahogy van, és minél hamarabb kezdjem el a cukrászatot. Nem fogom annyiban hagyni az egyetemet sem, másfél év van hátra, befejezem. Több lábbal kell állni a talajon. Egy kicsi cukrászdát szeretnék majd, házias ízekkel, semmi tömeggyártás. Sütikkel, tortákkal, az általam készített bonbonokkal likőrökkel. Minden frissen és sajátkezűleg. (Persze a csicskamunkára esetleg alkalmaznék egy-két embert, de még a csicskamunkát is szívesen csinálom. :)) Annyi a lényeg, hogy szeretettel kell csinálni mindent. Egy indiai mondás szerint az étel a szeretet látható formája. Ezt magam is így vélem.